A kezdés

Szép napokat !

Azt írtam az előző bejegyzésben, hogy minden kezdet nehéz. Igazából jobban szeretem, ahogy ezt a spanyolok mondják: Principio quieren las cosas,  ami magyarul valahogy úgy hangzana: a dolgok kezdetet akarnak.



Nos, ehhez némi segítség lehet ez a kis szösszenet egy nagyon kedves kollégától. Igen találó néhány mondata és a humort sem nélkülözi!
 Nevetve tanulni pedig már több, mint jó!

MEGDÖBBENTŐ TÉNYEK A KERÁMIA KÉSZÍTÉSRŐL

Néhány dologgal még a teljesen kezdőknek is tisztában kell lenniük:

0.
Bárki tud agyagozni. Ez részben igaz. Hiszen mindenki ért a focihoz, a
politikához, és az összeesküvések leleplezéséhez. És még azt is jobban
tudjuk, hogy a gyermekeinknek/szomszédnak/országnak/világnak mi a
legjobb. Az agyaggal való bánásmód teljesebb megismeréshez itt-ott egy
pici finomításra van szükség. Ezeket pontokba szedtem. (A világ egyéb
nagy problémáit meghagynám másoknak.) Fontos figyelmeztetés: 1. A
lentiek ismerete nem mellőzi tapasztaltabb tanerő igénybevételét. 2. A
lentiek elolvasása nem tesz minket tapasztalt tanerővé.

1.
Az agyag nem gyurma. A kettő közötti hasonlóság a gyúrhatósággal ki is
merült. Az agyag ugyanúgy nem gyurma, mint ahogy nem tészta, nem
sólisztgyurma, és nem gyurmaragasztó sőt még nem is rágógumi. A
fogalmi zavarainkat nem illik hangoztatni, senkinek nem esik jól, ha
az agyagját legyurmázzák. (ld. 0. pont.)

2.
Nem kell az agyagot mindenáron meggyúrni.
Az 1.-ből következik, hogy az agyagot nem gyúrjuk gondolkodás nélkül
össze-vissza üveges szemmel percekig. Ha mégis, akkor nem kell
csodálkozni, hogy az agyag nem egyre puhább lesz, hanem egyre
szárazabb és egyre keményebb. Bízzunk az agyagforgalmazók és a tanárok
józanságában. Lehet, hogy tudják, hogy milyen állagú agyagra van
szükségünk. És a modern technikának köszönhetően az agyag úgy jön ki a
boltból, hogy meg van gyúrva.

3.
Vizezés.
Nem igaz az a feltevés, amely szerint az agyaghoz legalább annyi vizet
kell locsolni, mint amekkora az agyagunk. Sőt. Ami még döbbenetesebb:
Általában egyáltalán nem kell vizezni az agyagot. Ld. 2. pont utolsó
mondata. Csak akkor vizezzük az agyagot, ha korongozunk. Egyébként
nem. Mivel agyag kapcsán a TV-ben szinte mindenki csak korongozó
embert lát, hajlamos azt hinni, hogy pl. egy szobor készítéséhez is
vödörrel kell öntözgetni a vizet. Ez tévedés.

4.
Az agyag alakítatósága.
Az agyag megmunkálásához erő kell. Sőt: még döbbenetesebb: az agyagnak
súlya is van. Ami még ennél is döbbenetesebb: az agyag nem tudja
magától, hogy mi mit szeretnénk belőle készíteni. Nem találja ki, és
nem is alakul ennek megfelelően. Nekünk kell úgy alakítani, hogy jó
legyen. Az, hogy az agyag képlékeny, nem jelenti azt, hogy az
alakításához erő sem kell. Agyagot gyúrni, és alakítani fárasztó.

5.
Idő:
Megdöbbentő módon ahhoz, hogy agyagból bármit elkészítsünk időre van
szükségünk. Mégpedig többre, mint gondolnánk. Legalább 4x-5x annyira.

6.
Az ember keze az agyagtól agyagos lesz. Hát ez is egy megdöbbntő
megállapítás. Azt tudjuk, hogy a liszttől lisztes lesz, a sártól
saras, a kosztól pedig koszos. Ezt a nemes és nagy ívű  gondolatsort
egy újabb elemmel gazdagítottuk.

7.
A gyúrható agyag nem szilárd anyag. Itt most nagyon meg kell
kapaszkodni, mert a kvantumfizika és az adó kiszámítás után a harmadik
legnehezebb rész következik: a kolloidika. (Vagy ehhez is ért
mindenki? ld. 0. pont.) Az agyag képlékeny, tehát nem szilárd. (Mint
tudjuk a 3-4 halmazállapoton kívül vannak különböző fizikai állapotai
az anyagoknak, és most erről van szó.) Mivel az agyag nem szilárd,
ezért nem várható el tőle túlzottan nagy szilárdság sem. Tehát: A
felrakásos technikával készült edényünk mérsékelt statikai teherbíró
képességét nem feszegetjük azzal, hogy a kezünkkel még jól rá is
tehénkedünk. Ha mégis, akkor nem kéne kétségbeesni, hogy összeomlott.
(ld. 0. pont.)

8.
Ragasztás:
Ha két agyagot egymásra nyomok, akkor összetapad. Lehet, hogy 1
percig, vagy akár fél óráig is. Sőt, néha egészen száradásig kibírja.
De ez nem azonos a jó ragasztással. Ezt a pontot különösen gyerekek
figyelmébe ajánlom. Az agyagot kemény munkával, tisztességesen össze
kell dolgozni. Az agyag annyi darabra esik szét, ahány darabból
összeraktuk. Kivéve, ha nagyon gondosan összeragasztottuk.

9.
Egy gyerek is tud korongozni. Méghozzá elsőre.
Tippelhetek? Elvitted a gyereket vásárba, és egy fazekas korongozott a
gyerek kezével. Talán még meg is kapta azt a szép virágcserepet vagy
hasonlót. Továbbá többé-kevésbé biztosan elmondhatom, hogy te viszont
nem próbáltad ki a korongozást és nem is beszéltél a fazekassal. A
drámai helyzet az, hogy a gyerek nem tud korongozni. Ezt elég
egyszerűen lehet tesztelni egy üres koronggal és egy darab agyaggal.
Ami még drámaibb: a gyerek csak eszköz = fakés (korongos szerszám)
volt a fazekas kezében. (Egyébként a fakések között végzett
reprezentatív közvéleménykutatás alapján elmondhatjuk, hogy a fakések
nem hiszik magukról, hogy tudnak korongozni. A megkérdezett fakések
100%-a nem válaszolt.) A véres valóság az, hogy néhány év alatt meg
lehet tanulni korongozni, ehhez elég komoly kitartás is szükséges.

10. Száradás.
Az agyag szárad. Ezt már sejteni lehetett az 1. a 2. és a 3. pontból.
De ezt a sejtést összekapcsolhatjuk az 5. ponttal is. Tehát: az agyag
nemcsak szárad, de a kezünkön is megszárad. Az, hogy az agyag szárad,
nem jelenti azt, hogy érvénytelen lenne a 3. pont. Vagyis, ha az agyag
szárad, akkor nem kell pánik szerűen vízzel locsolni. Megdöbentően
kevés víz elég. Sőt, általában az összeesküvés elméletek gyártása és a
kutyák névadási problémájának kibontásába fektetett engergiákat át
érdemes csoportosítani a tempósabb és figyelmesebb munkába.

11.
A sütő nem elég meleg. Bármennyire is szeretnénk, a sütő 250-350 fokos
melege tényleg csak a süteményeknek elég. A kerámia inkáb 960 fok
körüli hőmérsékleten égetendő. A sütőbe rakott száraz kerámia száraz
marad. Egyébként semmilyen más változás nem törtnik vele. Az 1.
pontban leírtakat kiegészíthetjük ezzel: az agyag nem süthető gyurma.

12.
Nem teszünk vizes agyagot a kemencébe. Milyen kár, pedig mennyi időt
megspórolnánk. Egyébként tehetünk vizes agyagot kemencébe, csak nem
szabad elkezdeni fűteni. Mindig száraz agyagot égetünk kemencében. Pár
éve volt egy reklám (szerencsére nem emlékszem, hogy mit reklámozott),
ahol a frissen megkorongozott edényt egyből berakták a kemencébe. Ez a
technika valahogy nem terjedt el. 

Remélem, néhány kérdésre kaptatok választ, ha még/már volt ilyenetek.  A további információk nálam (is) elérhetők. Na nem mind, mert én sem tudok mindent. Az ostobák hiszik magukról, hogy mindentudók és tévedhetetlenek! Minnél szélesebb ismeretekkel rendelkezel, annál inkább tudod, hogy mennyi mindent nem tudsz!

Tanulásra fel hát!


Viszlát a szakkörön!